elégséges

удовлетворительно шк.оценка

* * *

1. формы прилагательного: elégségesek, elégségeset, elégségesen

доста́точный

2. формы существительного: elégségese, elégségesek, elégségeset

посре́дственно, удовлетвори́тельно (оценка)

* * *

I

mn. [\elégségeset, \elégségesebb] 1. (kielégítő) удовлетворительный, достаточный;

2.

\elégséges osztályzat — удовлетворительная отметка/оценка;

\elégséges rendű — малоуспевающий;

3.

fil. az \elégséges ok elve — закон достаточного основания;

II

fn. [\elégségest, \elégségese, \elégségesek] 1. (osztályzat) — удовлетворительно, двойка;

\elégségest kap — получить удовлетворительно; \elégségesre vizsgázik — сдавать экзамен на удовлетворительно;

2. (tanuló) малоуспевающий ученик